URS Ritkaság táblázat

Szabó Gábor

2023. 10. 09. 12:00:06

A ritkaság táblázat, vagy más néven Universal Rarity Scale (URS) Q. David Bowers amerikai származású numizmatikai szakértő alkotása. Elsősorban az érmék értékelésében nyújt segítséget, de alkalmazható bankjegyek esetében is, amennyiben van valamennyi információnk a kibocsátás mértékéről. A ritkaságot az ismert darabszámok tükrében határozza meg úgy, hogy azokat nem egyesével kezeli, hanem intervallumokat állít fel. Az eredeti felvetés szerint a ritkaság szintjeit a 2 hatványainak megfelelő számsorozat egy-egy szomszédos tagja közé sorolja. Tehát 1, 2, 3-4, 5-8, 9-16, 17-32, stb-stb. Két kollégájának a javaslatára azonban a magasabb tartományokban található számokat inkább kerekítve kezdték használni, mivel a 16385-32768 darabszámú intervallum helyett sokkal praktikusabbnak látszott a 16000-32000-es számok használata. A könnyebb megértéshez lásd a cikk alján található táblázatot.

Hogyan használjuk?

Az értékelés szempontjából ez a fajta kategorizálás azt sugallná nekünk, hogy minden, eggyel alacsonyabb tartományban található darab, dupla annyit ér mint az azt megelőző. Hiszen, ha valamiből fele annyi áll a rendelkezésre, akkor az nyilván kétszer annyiba kerül. Nos, ez néha igaz, néha pedig nem. A tapasztalatok azt mutatják, hogy átlagosan, valahol 1,57 (π/2) és 2 között van a szintek közötti szorzó. Tehát, ha összehasonlítunk egy 17000 példányban kiadott (URS 16) érmét egy 47000 darabos (URS 17) érmével, a ritkaság alapján számolva az előbbi kb 1,57-2-szeresét éri az utóbbinak, még akkor, ha majd háromszor annyi készült az egyikből, mint a másikból. Azért mondom, hogy átlagosan, mivel a ritkább tartományok felé (néhány 10, néhány 100 darab esetén) haladva már sokszoros árakkal találkozhatunk, míg a gyakori érméknél pedig az 1 felé közelít ez a szorzó. Jellemzően az URS 11 és URS 23 közötti szinteken számolhatunk 1,57-2 körüli szorzóval. URS 23 fölött 1 felé közelít a szorzószám, ami azt jelenti, hogy az ismert daraboszám, mint tulajdonság már nincs hatással az árazásra, mivel a típus nehezen tudna ritkává válni ilyen magas szinten. URS 11 alatt sokszorozódik ez a szorzó szám, mivel éppen az előbbi ellentéte történik. Egyre jobban meghatározó tulajdonsággá válik a ritkaság. A gyakorlat az intervallumos módszert igazolta. A ritkaság szempontjából nincs nagy jelentősége, hogy valamit 20 vagy 22 ezer példányban adtak ki. Egymáshoz képest nem gyakoribb az egyik, mint a másik.

Milyen esetekben működik?

Ahogyan az értékelés során a tartásfok kizárólagos figyelembe vétele is csak bizonyos típusoknál használható, úgy ez a fajta értékelési módszer is csak akkor alkalmas, ha olyan érméket vizsgálunk, amelyek legfontosabb értékhordozója az ismert darabszám. Ez lesz a két különböző érme közös nevezője. Így hát remek összehasonlító eszköz lehet abban az esetben, amikor két érme legtöbb paramétere megegyezik, kivéve a kibocsátott darabszámukat( pl Morgan dollárok). Ez persze nem jelenti azt, hogy nem használhatjuk abban az esetben, amikor a tartásfok, az alapanyag vagy a névérték többet nyom a latba, viszont ilyenkor egy kicsit bonyolultabb értékelési folyamatra kell számítanunk.