Érmék és bankjegyek tartásfokai
Az érmék és bankjegyek tartásfoka (állapotfoka) azt a fizikai állapotot jelzi, amelyben egy érme vagy bankjegy van. Ez az egyik legfontosabb tényező, amikor ezeknek a tárgyaknak az értékét meghatározzák, különösen gyűjtők számára. Az alábbiakban röviden bemutatom a leggyakoribb tartásfokozatokat érmékre és bankjegyekre vonatkozóan.
Az érmék és bankjegyek tartásfokának helyes meghatározása alapvető fontosságú a gyűjtők számára, hiszen az állapot közvetlenül befolyásolja a gyűjtési értéket és az árat.
A tartásfokról általában: hogyan határozzák meg egy érme vagy bankjegy állapotát?
A numizmatikában a régi érmék és bankjegyek egyik legfontosabb értékmeghatározó jellemzője a tartásfok. Ez egyszerűen fogalmazva azt mutatja meg, mennyire használt, mennyire koptatott egy adott darab — és mivel minden fizetőeszköznek van amortizációja, ez a jellemző szinte minden numizmatikai értékbecslés alapja.
Ez az útmutató bemutatja, mi a tartásfok, hogyan alakul ki, miért kulcsfontosságú az objektív megítélése, és hogyan tájékozódhat a részletes minősítési táblázatok között.
Az érmék anatómiája. Milyen ismertetői vannak egy érmének?
Amikor egy érmét a kezébe vesz, valójában sokkal több információ rejlik benne, mint elsőre gondolná. A tartásfok vizsgálata, egy érme azonosítása vagy akár a hitelesség ellenőrzése mind azon múlik, hogy felismeri-e az érme egyes részeit és jellemzőit. Ezek a jegyek szinte minden érmén megtalálhatók — bár előfordulhatnak kivételek és típusonként eltérő részletek is.
Ez az útmutató sorra veszi az érmék legfontosabb ismertetőjegyeit, hogy legközelebb, amikor egy érmét vizsgál — akár vásárlás, akár a saját gyűjteménye rendszerezése közben —, pontosan tudja, mire érdemes odafigyelnie.
A tartásfok görbe
Az alábbi képen a Sheldon skála számértékeiből létrehozott, leegyszerűsített diagram látható. Ez a diagram a tartásfok görbe. Az alakja nagyon hasonlít az amortizációs görbéhez ami nem véletlen, hiszen pontosan az érme amortizációját jeleníti meg. A jobb használhatóság miatt csak a 0-60-ig terjedő tartományt ábrázolja. Ennek az oka, hogy a 60-70-ig tartó szakasz már nem alkalmas az arányok szemléltetésére. Egyes érmék esetében extrém nagy, többszörös árkülönbség lehet. Például egy 67 és egy 66-os szintű, azonos típusú érme között, gyakran előfordul akár 3-szoros eltérés is az ár tekintetében. Ezt a 67 és 66 aránya egy ilyen diagramon nem fejez ki pontosan. Poor és UNC fokozat között viszont a görbe remekül ábrázolja az értékek egymáshoz viszonyított arányát. Szabó Gábor okleveles numizmatikai becsüs írása
Bankjegyek, papírpénzek tartásfok táblázata
A bankjegyek értékelése a Sheldon skálához hasonlóan egy 70 pontos minősítési rendszerben történik. Nemzetközi viszonylatban sokkal ismertebb és elfogadottabb, mint hazánkban, de őszintén nagy reményeket fűzök hozzá, hogy fokozatosan megismeri és elfogadja a hazai numizmatikai társadalom is ezt a rendszert. A működési mechanizmus szintén az alapvető szemrevételezéssel kezdődik, noha itt is vannak olyan fokozatok, ahol a hibákat már nagyítóval kell keresni. Szabó Gábor okleveles numizmatikai becsüs írása
Érme tartásfok táblázat MS60-MS70-ig
A felső tagozat, avagy az UNC érmék osztályozása MS60-MS70-ig. A Sheldon skála egyik legfontosabb jellemzője és egyben vívmánya az a részletesség, amivel az UNC darabokat 10 különféle kategóriába sorolja. Magyarországon a numizmatikai kereskedés során az egyik legtöbb nézeteltérés abból támad, hogy az üzletfelek vélekedése az UNC tartásfokról sok esetben eltérő. Egyesek szemében egy karcos érme nem lehet UNC, míg mások szerint igen. Szabó Gábor okleveles numizmatikai becsüs írása
Érme tartásfok táblázat P1 - AU58-ig
A Sheldon féle érme osztályozási skála Poor 1- aUNC 58-as fokozatig. A Sheldon skála egy 70 pontos érme osztályozási skála, amelyet Dr William H. Sheldon hozott létre és az érmék minőségi vizsgálatakor a numizmatikai értékeléséhez használnak. Az Amerikai Numizmatikai Szövetség a hivatalos minősítési szabványokat nagyrészt ezen alapította meg. Számos nemzetközi cég, köztük a legnagyobb érmeminősítők is, mint például az NGC vagy a PCGS is ezt a skálát használják. Hazánkban még kevésbé elterjedt ez a rendszer, azonban bízom benne, hogy rövid időn belül széles körben ismertté válik. A jelenlegi tapasztalatok azt mutatják, hogy a tartásfok megítélése a népszerű aukciós és hirdetési oldalakon sok esetben elfogult, szubjektív véleményen alapulnak és nélkülözik a jól ismert fokozatokon belüli árnyalatokat. Szabó Gábor okleveles numizmatikai becsüs írása
