Érmék és bankjegyek tartásfokai

A numizmatikában a régi érmék és bankjegyek egyik legfontosabb értékmeghatározó jellemzője a tartásfok. A tartásfok a vizsgált darab használtságának mértékéről ad nekünk információt. Mint minden használati tárgynak, úgy a közkézen forgó fizetőeszközöknek is van amortizációja. Egy bankjegy élettartama körülbelül 4-5 év, az érmék pedig körülbelül három évtizedig - 27-28 évig - bírják.

A tartásfok vizsgálata során elengedhetetlen, hogy ismerjük az érmék általános és egyedi tulajdonságait, jellemzőit. Ezek szinte minden érmén egyformán megtalálhatók, de előfordulhatnak kivételek. Egyes típusoknál pl a tervező monogramja is helyet kap az érmekép valamely részén, de sok esetben ez elmarad. A mellékelt ábrán igyekeztem azokat a jellemzőket felsorolni, amelyek általában minden érmetípuson fellelhetőek. Vegyük hát sorba őket!

Az alábbi képen a Sheldon skála számértékeiből létrehozott, leegyszerűsített diagram látható. Ez a diagram a tartásfok görbe. Az alakja nagyon hasonlít az amortizációs görbéhez ami nem véletlen, hiszen pontosan az érme amortizációját jeleníti meg. A jobb használhatóság miatt csak a 0-60-ig terjedő tartományt ábrázolja. Ennek az oka, hogy a 60-70-ig tartó szakasz már nem alkalmas az arányok szemléltetésére. Egyes érmék esetében extrém nagy, többszörös árkülönbség lehet. Például egy 67 és egy 66-os szintű, azonos típusú érme között, gyakran előfordul akár 3-szoros eltérés is az ár tekintetében. Ezt a 67 és 66 aránya egy ilyen diagramon nem fejez ki pontosan. Poor és UNC fokozat között viszont a görbe remekül ábrázolja az értékek egymáshoz viszonyított arányát.

A bankjegyek értékelése a Sheldon skálához hasonlóan egy 70 pontos minősítési rendszerben történik. Nemzetközi viszonylatban sokkal ismertebb és elfogadottabb, mint hazánkban, de őszintén nagy reményeket fűzök hozzá, hogy fokozatosan megismeri és elfogadja a hazai numizmatikai társadalom is ezt a rendszert. A működési mechanizmus szintén az alapvető szemrevételezéssel kezdődik, noha itt is vannak olyan fokozatok, ahol a hibákat már nagyítóval kell keresni. 

A felső tagozat, avagy az UNC érmék osztályozása MS60-MS70-ig. A Sheldon skála egyik legfontosabb jellemzője és egyben vívmánya az a részletesség, amivel az UNC darabokat 10 különféle kategóriába sorolja. Magyarországon a numizmatikai kereskedés során az egyik legtöbb nézeteltérés abból támad, hogy az üzletfelek vélekedése az UNC tartásfokról sok esetben eltérő. Egyesek szemében egy karcos érme nem lehet UNC, míg mások szerint igen.

A Sheldon féle érme osztályozási skála Poor 1- aUNC 58-as fokozatig. A Sheldon skála egy 70 pontos érme osztályozási skála, amelyet Dr William H. Sheldon hozott létre és az érmék minőségi vizsgálatakor a numizmatikai értékeléséhez használnak. Az Amerikai Numizmatikai Szövetség a hivatalos minősítési szabványokat nagyrészt ezen alapította meg. Számos nemzetközi cég, köztük a legnagyobb érmeminősítők is, mint például az NGC vagy a PCGS is ezt a skálát használják. Hazánkban még kevésbé elterjedt ez a rendszer, azonban bízom benne, hogy rövid időn belül széles körben ismertté válik. A jelenlegi tapasztalatok azt mutatják, hogy a tartásfok megítélése a népszerű aukciós és hirdetési oldalakon sok esetben elfogult, szubjektív véleményen alapulnak és nélkülözik a jól ismert fokozatokon belüli árnyalatokat.

Ha szeretnénk kevesebb pénzből egyszerre szép és mégis teljes kollekciót létrehozni, akkor ezt leginkább az Extra Fine tartásfokú darabok begyűjtésével érhetjük el. Ez egy okos kompromisszum azok számára, akiknek a gyűjtés nem egy költséges hobbi, hanem hosszú távon jól jövedelmező befektetés.