A webnumizmatika saját írásai | Blog

A Sheldon-féle ritkaság skála elsősorban nem a kibocsátott mennyiséget veszi figyelembe, hanem azt, hogy egy adott érme, bankjegy milyen gyakran jelenik meg a piacon. Vannak közismerten “ritka” darabok, melyeket szinte folyamatosan meg lehet vásárolni. Erre az ellentmondásra jó példa szerintem az 1946-os 10 forintos bankjegy, mely noha drága, de mégis gyakori, könnyen hozzáférhető. Ennek esetében persze különbséget kell tenni a tartásfokok között, mert míg a VG-XF-ig terjedő példányok az R1-R4 tartományban mozognak, addig az UNC darabok valóban ritkák és évente csak egy-egy alkalommal megvehetőek.  Szabó Gábor okleveles numizmatikai becsüs írása

A ritkaság táblázat, vagy más néven Universal Rarity Scale (URS)  Q. David Bowers amerikai származású numizmatikai szakértő alkotása. Elsősorban az érmék értékelésében nyújt segítséget, de alkalmazható bankjegyek esetében is, amennyiben van valamennyi információnk a kibocsátás mértékéről. A ritkaságot az ismert darabszámok tükrében határozza meg úgy, hogy azokat nem egyesével kezeli, hanem intervallumokat állít fel. Az eredeti felvetés szerint a ritkaság szintjeit a 2 hatványainak megfelelő számsorozat egy-egy szomszédos tagja közé sorolja. Tehát 1, 2, 3-4, 5-8, 9-16, 17-32, stb-stb. Két kollégájának a javaslatára azonban a magasabb tartományokban található számokat inkább kerekítve kezdték használni, mivel a 16385-32768 darabszámú intervallum helyett sokkal praktikusabbnak látszott a 16000-32000-es számok használata. A könnyebb megértéshez lásd a cikk alján található táblázatot. Szabó Gábor okleveles numizmatikai becsüs írása

A ritkaság a régi pénzek gyakoriságára utaló egyedi tulajdonság, mely numizmatikai körökben a hozzáférhetőséget hivatott jellemezni. Önmagában a kibocsátott darabszám nem nyújt kellő információt arról, hogy egy érme ritka vagy sem. A ritkaság egy relatív fogalom. Mihez képest sok vagy kevés az adott mennyiség? Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy mekkora a kereslet és a kínálat. Nem elég tudni, hogy mennyit adtak ki egy típusból, ha nem tudjuk, hogy bevonásakor mennyit semmisítettek meg belőle és mennyi maradt a lakosságnál? Szabó Gábor okleveles numizmatikai becsüs írása

Amikor egy érmét a kezébe vesz, valójában sokkal több információ rejlik benne, mint elsőre gondolná. A tartásfok vizsgálata, egy érme azonosítása vagy akár a hitelesség ellenőrzése mind azon múlik, hogy felismeri-e az érme egyes részeit és jellemzőit. Ezek a jegyek szinte minden érmén megtalálhatók — bár előfordulhatnak kivételek és típusonként eltérő részletek is.

Ez az útmutató sorra veszi az érmék legfontosabb ismertetőjegyeit, hogy legközelebb, amikor egy érmét vizsgál — akár vásárlás, akár a saját gyűjteménye rendszerezése közben —, pontosan tudja, mire érdemes odafigyelnie.

 Szabó Gábor okleveles numizmatikai becsüs írása

Az alábbi képen a Sheldon skála számértékeiből létrehozott, leegyszerűsített diagram látható. Ez a diagram a tartásfok görbe. Az alakja nagyon hasonlít az amortizációs görbéhez ami nem véletlen, hiszen pontosan az érme amortizációját jeleníti meg. A jobb használhatóság miatt csak a 0-60-ig terjedő tartományt ábrázolja. Ennek az oka, hogy a 60-70-ig tartó szakasz már nem alkalmas az arányok szemléltetésére. Egyes érmék esetében extrém nagy, többszörös árkülönbség lehet. Például egy 67 és egy 66-os szintű, azonos típusú érme között, gyakran előfordul akár 3-szoros eltérés is az ár tekintetében. Ezt a 67 és 66 aránya egy ilyen diagramon nem fejez ki pontosan. Poor és UNC fokozat között viszont a görbe remekül ábrázolja az értékek egymáshoz viszonyított arányát. Szabó Gábor okleveles numizmatikai becsüs írása

A bankjegyek tartásfokának könnyebb megállapításához készítettem az alábbi térkép szerű táblázatot. Segítségével lehetőség van a gyors beazonosításra akkor is, ha egy tartásfok megengedett hibáit akarjuk definiálni és akkor is, ha ellenkező irányból közelítve, egy hibához szeretnénk a megfelelő tartásfokot rendelni. Szabó Gábor okleveles numizmatikai becsüs írása

A bankjegyek értékelése a Sheldon skálához hasonlóan egy 70 pontos minősítési rendszerben történik. Nemzetközi viszonylatban sokkal ismertebb és elfogadottabb, mint hazánkban, de őszintén nagy reményeket fűzök hozzá, hogy fokozatosan megismeri és elfogadja a hazai numizmatikai társadalom is ezt a rendszert. A működési mechanizmus szintén az alapvető szemrevételezéssel kezdődik, noha itt is vannak olyan fokozatok, ahol a hibákat már nagyítóval kell keresni.  Szabó Gábor okleveles numizmatikai becsüs írása

A felső tagozat, avagy az UNC érmék osztályozása MS60-MS70-ig. A Sheldon skála egyik legfontosabb jellemzője és egyben vívmánya az a részletesség, amivel az UNC darabokat 10 különféle kategóriába sorolja. Magyarországon a numizmatikai kereskedés során az egyik legtöbb nézeteltérés abból támad, hogy az üzletfelek vélekedése az UNC tartásfokról sok esetben eltérő. Egyesek szemében egy karcos érme nem lehet UNC, míg mások szerint igen. Szabó Gábor okleveles numizmatikai becsüs írása

A Sheldon féle érme osztályozási skála Poor 1- aUNC 58-as fokozatig. A Sheldon skála egy 70 pontos érme osztályozási skála, amelyet Dr William H. Sheldon hozott létre és az érmék minőségi vizsgálatakor a numizmatikai értékeléséhez használnak. Az Amerikai Numizmatikai Szövetség a hivatalos minősítési szabványokat nagyrészt ezen alapította meg. Számos nemzetközi cég, köztük a legnagyobb érmeminősítők is, mint például az NGC vagy a PCGS is ezt a skálát használják. Hazánkban még kevésbé elterjedt ez a rendszer, azonban bízom benne, hogy rövid időn belül széles körben ismertté válik. A jelenlegi tapasztalatok azt mutatják, hogy a tartásfok megítélése a népszerű aukciós és hirdetési oldalakon sok esetben elfogult, szubjektív véleményen alapulnak és nélkülözik a jól ismert fokozatokon belüli árnyalatokat. Szabó Gábor okleveles numizmatikai becsüs írása

 Az infláció témája az elmúlt években gyakran került szóba, és ez a régi pénzek piacára is komoly hatással van. Érdekes módon a forgalomból kivont pénzformák valójában jobban megőrizték és növelték az értéküket, mint a jelenlegi érmék és bankjegyek. Az infláció csak addig befolyásolhat egy valutát, amíg az használatban van. Paradox módon az értékét vesztett pénz újra értékessé válik azután, hogy hivatalosan megfosztják értékhordozó funkciójától. Ennek eredményeképpen a gyűjtők csoportjának köszönhetően válik értéktárggyá, és ezért innentől kezdve immunis az inflációval és az értékcsökkenéssel szemben. Szabó Gábor okleveles numizmatikai becsüs írása

Ahogy sokasodnak a találatok és a keresők tábora is napról-napra gyarapodik, úgy egyre jobban tisztul a kép a 2009-es Hosszú Vízvonalas 200 ft-os érme ritkaságát illetően. Az ismeretek arra ösztönöznek minden érintettet, hogy újraértékelje a ritka változattal kapcsolatos álláspontját. A kereslet kifulladása és a kínálat bősége alapjaiban fogja megváltoztatni az érme típus árazását. Könnyen lehet, hogy az elmúlt években tapasztalható, egekbe szökő érmepiaci árak után egy hullócsillagot láthatunk hamarosan. Tehát, ritka vagy semmi? Derítsük ki közösen! Szabó Gábor okleveles numizmatikai becsüs írása

Sokan hallották már a "numizmatika" szót, mégis kevesen tudnák pontosan megfogalmazni, mit takar valójában. Egyszerű válaszként annyit érdemes tudni: a numizmatika éremtan — kicsit tréfásan "érmészet" is szokták mondani rá —, bővebben pedig a pénzzel és a pénztörténettel foglalkozó történeti segédtudomány.

Ez az útmutató bemutatja a numizmatika fogalmát, eredetét, tudományos és hobbiszempontú oldalát, valamint azt, milyen részterületekre bontható — hogy Ön is pontosan tudja, hova illeszkedik a saját érdeklődése ebbe a szerteágazó, mégis rendkívül izgalmas világba.