Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) ezüst dénár érme ÉH: 449

Egy középkori magyar ezüstpénz, amely Zsigmond király uralkodásának idejéből származik – a kora 15. századi magyar pénzverés lenyűgöző darabja.

Főbb jellemzők:

• Névérték: Dénár

• Kibocsátás ideje: 1387–1437 között

• Uralkodó: Luxemburgi Zsigmond

• Anyag: Ezüst

• Súly: 0,48 g

• Átmérő: 14 mm

• Vastagság: 0,3 mm

• Referencia: ÉH 449

Előlap:

A középmezőben kettős kereszt látható – ez a keresztény királyi hatalom szimbóluma.
A körirat:
„MON SIGISMVNDI” – rövidítés feloldva:
„Moneta Sigismundi”,
jelentése:
„Zsigmond pénze”

Hátlap:

Negyedelt címerpajzs:

• 1. és 3. mezőben: magyar vágás (vörös-ezüst sávok),

• 2. és 4. mezőben: brandenburgi sas – Zsigmond korábbi brandenburgi választófejedelmi címére utal.

A körirat:
„REGIS VNGARIA ETA” – rövidítés feloldva:
„Regis Hungariae et aliarum”,
jelentése:
„Magyarország és más országok királya”

Történelmi jelentőség:

Luxemburgi Zsigmond a középkori Magyarország egyik legjelentősebb uralkodója volt, aki később Német-római császárrá is koronázták. E pénzérme nemcsak magyar, hanem európai történelmi kontextusban is jelentős, mivel a címerek a király több uralkodói címét is tükrözik. A kettős kereszt és a negyedelt címer a királyi hatalom és többnemzetiségű uralom szimbóluma.

Gyűjtői érték:

Kis mérete ellenére történelmi súlya jelentős. A jó állapotú példányok kifejezetten keresettek, különösen az egyértelműen kivehető címer és körirat esetén. Ritkasága és korabeli szimbolikája miatt különösen értékes darabja lehet egy középkori magyar gyűjteménynek