Leírás és Paraméterek
Előlap
Két gyöngykör között pontokból, körökből, félholdakból és vonalakból kialakított, kufikus arab írást utánzó, de értelmezhető szöveget nem alkotó körirat látható. A központi mezőt négy vízszintes sorba rendezett, szintén ál-kufikus jelképek töltik ki.
Hátlap
A hátlapot hasonló felépítésű, stilizált kufikus feliratimitáció díszíti. A belső mező motívumai vízszintes sorokban helyezkednek el, alsó részén a jól kivehető IOI jelsorral. Ez a jelváltozat a modern katalógusrendszerben a CAC I 16.17 besorolásnak felel meg.
Történelmi háttér
III. Béla uralkodásának rézpénzei a középkori magyar pénzverés egyik legtöbbet vizsgált csoportját alkotják. A korszakból két jellegzetes réztípus ismert: a bizánci mintát követő, alakos veret és az úgynevezett kufikus vagy arab típus. Utóbbi nem valódi arab szöveget, hanem az iszlám pénzek feliratainak díszítő jellegű utánzatát hordozza. A pontos kibocsátási cél és a mintaválasztás háttere nem teljesen tisztázott, de az éremkép jól mutatja a 12. századi Magyar Királyság keleti és bizánci kapcsolatrendszerének hatását.
Gyűjtői érték
A kufikus rézpénz különleges megjelenése és szokatlan, keleti hatású ábrázolása miatt kedvelt darabja az Árpád-kori gyűjteményeknek. A képen látható példányon a központi jelképek, a gyöngykörök és az IOI jelsor jól azonosíthatók. Gyűjtői értékét elsősorban a veret részletessége, központosítása, a lapka teljessége, a patina minősége és az egyes sziglaváltozatok határozzák meg.
