Leírás és Paraméterek
Előlap:
Az előlap központi motívuma egy egyenlő szárú kereszt, amely hangsúlyos, egyszerű formában tölti ki az éremképet. A kereszt közepén gyöngykör látható, benne apró pontokkal, ami a korabeli magyar pénzekre jellemző díszítőelemként jelenik meg. A külső körben jelek és vonalas elemek figyelhetők meg, amelyek a veret sajátos, stilizált megjelenését adják. A perem mentén körbefutó sugárirányú mintázat még karakteresebbé teszi az érme összhatását.
Hátlap:
A hátlapon dupla vonalkör uralja a kompozíciót. A belső körben egy egyenlő szárú kereszt jelenik meg, amelyet ék alakú motívumok egészítenek ki. A külső sávban hasáb alakú díszítőelemek helyezkednek el, szabályos rendben. A hátlap összképe erősen geometrikus, letisztult, ugyanakkor jól felismerhető típust képvisel az Árpád-kori magyar pénzverésen belül.
Történelmi háttér:
II. Béla 1131 és 1141 között uralkodott Magyarországon. Rövid, de jelentős korszakához kapcsolódnak azok a pénzek, amelyek még a középkori magyar állam korai pénzverésének hagyományait tükrözik. Az ilyen dénárok nemcsak fizetőeszközök voltak, hanem az uralkodói hatalom jelképei is. A kereszt motívuma a keresztény királyság eszmei világát fejezi ki, míg a körökbe rendezett jelek és geometrikus formák a korszak pénzverésének sajátos stílusát mutatják.
Gyűjtői érték:
II. Béla dénárjai a korai magyar pénzek gyűjtői számára különösen érdekes darabok, mert jól reprezentálják az Árpád-kori veretek egyszerű, mégis karakteres világát. Az Éh. 53 típus a jól beazonosítható keresztábrázolás és a geometrikus hátlap miatt kedvelt gyűjtői tétel. Az ilyen érme értékét jelentősen növeli a szép rajzolat, a jól kivehető motívumok és a középkori magyar pénztörténetben betöltött szerepe.
