Leírás és Paraméterek
Előlap:
Az előlap központi motívuma a jellegzetes szerecsenfej-ábrázolás, amelyről a típus a nevét kapta. A motívum körül a Moneta Ludovici körirat fut, amely a veret középkori eredetét és a korszak pénzverési stílusát hangsúlyozza. A szerecsenfejes ábrázolás a középkori magyar pénzek között különleges helyet foglal el, ezért ez a típus már első pillantásra is jól elkülöníthető más Anjou-kori dénároktól.
Hátlap:
A hátlapon a veret központi képe, kettős kereszt és körirata (Regis ungarie) a középkori magyar dénárok egyszerűbb, mégis karakteres világát idézi. A részletek a fennmaradási állapottól függően változó erősséggel láthatók, de a típus így is jól illeszkedik I. Lajos korának megszokott pénzkibocsátásai közé. A hátlap összképe a korszakra jellemző, tömör és funkcionális pénzverési stílust képviseli.
Történelmi jelentősége:
I. Lajos, vagyis Nagy Lajos uralkodása a középkori magyar állam egyik fénykora volt. Az ebben az időszakban vert dénárok nemcsak fizetőeszközként fontosak, hanem történelmi emlékként is, mert jól szemléltetik a 14. századi Magyar Királyság politikai és gazdasági erejét. A szerecsenfejes dénár különösen érdekes típus, mivel egyedi motívuma miatt a magyar középkori pénzverés egyik legismertebb és legtöbbet keresett veretévé vált.
Gyűjtői értéke:
Az ÉH 432 szerecsenfejes dénár a középkori magyar érmék gyűjtőinek kedvelt darabja. Népszerűségét különleges típusa, történelmi háttere és könnyen azonosítható előlapi motívuma adja. Kiváló választás lehet olyan gyűjteménybe, amely az Anjou-kori magyar pénzeket, I. Lajos vereteit vagy a középkori magyar dénárokat mutatja be. Állapottól függően szerényebb példányban is értékes történelmi és numizmatikai darab.
