Leírás és Paraméterek
Előlap:
A tematikai oldal központi eleme egy allegórikus jelenet: Hébé, az ifjúság és tudás görög istennője felemelt jobb kezében a tudás serlegét nyújtja a nemzetet jelképező sasnak. A nőalak bal kezében pajzsot tart, amelyen a magyar címer látható – ezáltal az ábrázolás Hungariaként is értelmezhető.
A kompozíció Johann Nepomuk Ender 1834-ben készült, az MTA számára alkotott festményét idézi, amelyet Széchenyi István választott az Akadémia szellemiségének megjelenítésére.
A külső gyöngysorszegélyt fent és lent megszakítva helyezkedik el az ábrázolás, míg a külső rész köriratában bal oldalon lent a 2025-ös verési évszám és a MAGYARORSZÁG felirat, jobb oldalon pedig a „200 ÉVES A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA” felirat olvasható.
A belső mezőben az MTA épületének délnyugati részlete jelenik meg finom, vonalas ábrázolással, amely átnyúlik a külső sávba is.
Hátlap:
Az emlékváltozat névértékes oldala megegyezik a jelenleg forgalomban lévő 200 forintos érme címletoldalával, így a hivatalos motívumok és jelölések változatlan formában jelennek meg.
Történelmi háttér:
1825. november 3-án, a pozsonyi országgyűlésen gróf Széchenyi István felajánlotta birtokainak egyévi jövedelmét – 60 000 forintot – a Magyar Tudós Társaság megalapítására.
Az intézmény működését az 1827. évi XI. törvénycikk rögzítette, első ülését 1830. november 17-én tartotta, amikor elnökké Teleki Józsefet, alelnökké pedig Széchenyi Istvánt választották. A Társaság – 1840-től Magyar Tudományos Akadémia néven – hamarosan a magyar szellemi élet meghatározó szervezője lett, pályázatokkal, kiadványokkal és tudományos tevékenységével számos tudományág fejlődéséhez járult hozzá.
Gyűjtői érték:
A mindössze 12 000 példányban kibocsátott első napi veret különösen értékes darab minden magyar történelem, tudomány és modern forgalmi emlékérmék iránt érdeklődő gyűjtő számára. A gondosan megtervezett allegorikus ábrázolás és az MTA kétszáz éves jubileuma egyaránt emeli az érme numizmatikai jelentőségét.
