Leírás és Paraméterek
Előlap:
Az előlap jobb oldalán gróf Széchenyi István (1791–1860) portréja látható, amely Friedrich Amerling festménye alapján készült. A bal oldalon nagy méretű, díszes ovális keretben a „5000” értékjelzés szerepel, alatta „FORINT” felirattal. A portré körül részletes vonalrajz. Felül az „ÖTEZER FORINT” felirat, alatta a kibocsátás helye és dátuma: Budapest, 1993. évi december hó 16-án. A középmezőben a Magyar Köztársaság címere stilizált sugármintával. Az aláírások a Magyar Nemzeti Bank vezetőitől származnak.
Hátlap:
A hátlapon a Magyar Tudományos Akadémia neoreneszánsz stílusú épülete látható, mely a Lánchíd pesti hídfőjénél található. A kompozíciót kétoldalt nagyméretű, díszes rozetták keretezik, bennük az értékjelzés „5000”. A részletek finom barna nyomással készültek, gazdag ornamentikával.
Történelmi háttér:
Gróf Széchenyi István a reformkor kiemelkedő politikusa, közgazdásza, a „legnagyobb magyar”. Jelentős szerepe volt a Lánchíd építésében, a Magyar Tudományos Akadémia megalapításában és számos gazdasági, infrastrukturális fejlesztés elindításában. Az MTA épülete, amely a hátlapon látható, 1865-ben készült el, és ma is a magyar tudományos élet központja.
Gyűjtői érték:
Ez a bankjegy a forinttörténet egyik ikonikus, nagy címletű papírpénze a rendszerváltás utáni időszakból. Gyűjtői értékét befolyásolja a bankjegy állapota, sorozata és ritkasága. Hajtottság, gyűrődés vagy folt csökkenti a piaci árat, míg a kiváló állapotú példányok keresettek a forintbankjegyek gyűjtői körében.
