1849 15 Krajczár Kincstári Utalvány

1849 15 Krajczár Kincstári Utalvány

Általános adatok:

• Kibocsátás kelte: 1849. január 1. (Budán)

• Kibocsátó: Országos Honvédelmi Bizottmány

• Aláíró: Völgyi Ferenc, a pesti Főfizető Hivatal főpénztárnoka

• Címlet: 15 Krajczár

• Jelleg: Kincstári utalvány, melyet forgalomban lévő papírpénz és aprópénz pótlására hoztak létre.

Előoldal:

• Felirat: "KINCSTÁRI UTALVÁNY TIZENÖT PENGŐ KRAJCZÁRRA, MELLY, NÉGY DARABJÁT EGY FORINTRA SZÁMÍTVA, A' KINCSTÁRI PÉNZTÁRAKNÁL MAGYAR PÉNZJEGYEK IRÁNT MINDENKOR BEVÁLTATIK, ÉS MINDEN KÖZPÉNZTÁRAKNÁL FIZETÉS GYANÁNT ELFOGADTATIK."

• Keltezés: "Budán 1849-ki január 1-én"

• Aláírások: A kibocsátó és a hitelesítő aláírása

• Díszítés: A körben elhelyezkedő ornamentikák többször is megjelenítik a címlet összegét. Az alsó részén Magyarország koronás címere található.

Hátoldal:

• Felirat: A büntetőzáradék öt különböző nyelven: "EZEN JEGYEK' HAMISÍTÓI'S UTÁNZÓI NYOLCZ ÉVRE TERJEDHETŐ BÖRTÖNÖZTETÉSSEL BÜNTETTETNEK."

Történelmi háttér:

• Miért jött létre? A forradalmak és háborúk idején a forgalomban lévő pénz elégtelensége és az aprópénzhiány miatt jelentek meg a kincstári utalványok, mint váltópénzek. A 15 Krajczár értékű kincstári utalvány ideiglenesen pótolta az aprópénzt, és a jövőben, ha elegendő ezüstpénz kerül forgalomba, a tervek szerint átváltották volna.

• Kibocsátás célja: A bankjegyet a pénzforgalomban levő aprópénzek hiányának pótlására hozták létre, azonban a tervezett átváltásra végül nem került sor, mivel az ország gazdasági helyzete nem tette lehetővé az arany- és ezüstalapú pénzrendszer visszaállítását.

Megjegyzés:

• A kincstári utalványok fontos szerepet játszottak a magyar pénzügyek történetében, különösen a forradalmak, háborúk és válságok idején. A hamisítással kapcsolatos szigorú büntetés és a kincstári utalványok kibocsátása jelzi a pénzügyi zűrzavart, amely a korabeli Magyarországot jellemezte.