Leírás és Paraméterek
Előlap:
Az előlap központi motívuma a magyar címer, amely a 17. századi magyar dénárok egyik jellegzetes és jól felismerhető eleme. A címer a királyi hatalom és a magyar királyság folytonosságának jelképe, egyúttal hangsúlyozza a pénz hivatalos állami kibocsátását is. A körirat: FER II D G R I S A G H B R, amely II. Ferdinánd nevének és uralkodói címeinek rövidített latin formája. A verdejel, K B, szintén az előlaphoz kapcsolódó fontos azonosító elem.
Hátlap:
A hátlapon a korszak magyar pénzein megszokott, nagy jelentőségű vallási motívum jelenik meg: a Madonna, vagyis Magyarország patrónája. A körirat: PATRONA HVNGARI, azaz Magyarország védelmezője. Ez a hátlapi típus a magyar pénzverés egyik legjellegzetesebb hagyománya, amely a királyság Mária-tiszteletét és a keresztény állameszme folytonosságát fejezi ki. A kis méret ellenére ez a kompozíció különösen kedvelt a történelmi magyar pénzek gyűjtői körében.
Történelmi háttér:
II. Ferdinánd uralkodása idején Magyarország története szorosan összefonódott a Habsburg Monarchia és a kora újkori európai hatalmi viszonyok alakulásával. A 17. század első felében vert dénárok a mindennapi pénzforgalom fontos szereplői voltak, ezért nagy mennyiségben készültek és széles körben használták őket. Az ilyen kis ezüstpénzek egyszerre töltöttek be gazdasági és szimbolikus szerepet: míg az előlap a királyi hatalmat és az államot jelenítette meg, a hátlap a vallási oltalmat hangsúlyozta.
Gyűjtői érték:
A II. Ferdinánd-kori dénárok kedvelt darabjai a magyar és Habsburg-kori pénzek gyűjtőinek. Az ÉH. 917 típus értékét növeli a pontosan azonosítható 1626-os évszám, a K B verdejel, valamint a klasszikus címeres előlap és PATRONA HVNGARI hátlap párosa. A gyűjtői megítélésben fontos a feliratok olvashatósága, a címer részleteinek felismerhetősége, valamint a hátlapi Madonna-ábrázolás megtartottsága. A kis méretű, finom ezüstveretek a magyar pénztörténet szép és keresett emlékei.
