Posted on

Furcsa formájú érme Kanadából

A formára lehet kifogás, de a grafika bájos.

Még csak az év felénél járunk, de valószínűleg Kanada nyeri az év legfurább formatervezésű pénzérméjének díját. Ugyanis – és most üljön le minden kedves olvasó – a kanadai pénzverde egy Kanada formájú érmét bocsátott ki, amely grafika eredetileg az ország fennállásának 150. évfordulójára készült, de csak most kerülhetett rá egy pénzre.

Az érme nem egyszerűen csak az ország alakját követi. Az egyik oldalára a Kanadára jellemző állatok is megjelennek rajta. Quebec egy felszálló hóbagoly, Ontariót egy szárnyait összezáró búvár madár, Brit Kolumbia pedig medve lett. A fentiek mellett farkasok, rókák és szarvasok is igyekeznek gazdagítani az összképet.

Az érme különlegessége, hogy a terv eredetileg teljesen más céllal készült. Alisha Giroux szórakozásból rajzolt olyan térképet, ahol a tartományokat állat formában jeleníti meg. Amikor elkészült, feltöltötte az internetre, és várta a lájkokat. Meg is lepődött, amikor egy éve a kanadai pénzverde megkereste, hogy szeretnék a térképét érme formájában kiadni.

A Kanada formájú érmét ezüstből gyártják, 85 grammot nyom, és 340 kanadai dollárért lehet megvásárolni. A másik oldalát természetesen a jól bevált juharlevél és az elmaradhatatlan II. Erzsébet királynő díszíti.

Hasonló kezdeményezés hazánkban is volt már, méghozzá a tavalyi évben, amikor is a Magyar Pénzverő Zrt egy Budapest illetve egy Magyarország formájú érmét bocsátott ki. Míg az előbbi egy bronz patinázott, 75 g súlyú színesfém érem, az utóbbi egy 1 unciás, 0.999 ezrelék finomságú színezüst veret.

Posted on

A hullámos talpú érme piaci ára és az érmepiac hullámai

1941 Hullámos talpú 2 pengő

Egyszer fent, egyszer lent

Legnagyobb meglepetésemre a minap, amikor az 1941-es hullámos talpú 2 pengős árait keresgéltem, egészen sok használható információt sikerült találnom. Az elmúlt évek eladási adatai sokat mondanak nekünk, nem csak az árak alakulását illetően, hanem az érme piacon tapasztalható fellendülés és hanyatlás váltakozásáról is. Az adatok azt bizonyítják, hogy a numizmatikai piac rövid, közép és hosszú távon egészen más hozamokat képes produkálni. Tapasztalatok szerint hosszabb távon, általában 6-8%-os hozammal kecsegtetnek ezek a befektetési eszközök, miközben közép távon nem ritka a stagnálás vagy a visszaesés jelensége sem. Egészen rövid távot figyelve extra nagy kilengéseket is láthatunk, ha pedig több évtized hosszú időszakot veszünk figyelembe, akkor szintén az értéktartás, értékőrzés a jellemző. Ez a sokféleség tehát különböző mértékű hullámzást sejtet a háttérben. Az alábbi táblázatban a sárga mezőkben láthatjuk az interneten fellelhető árakat, míg a zöld mezőkön belül a számított értékek szerepelnek. Szerencsére az archívumokban a korábbi évekből is kaptunk adatokat, így nagyobb rálátást nyerhetünk az árak alakulására.

1941 2 pengő Hullámos talpú
1941 Hullámos 2 pengő árak 2010-2019 között

Mikor szálljunk be?

Dolgozzuk fel hát a fenti táblázatot elsősorban befektetési szempontból. Amit rögtön láthatunk, hogy a táblázat tetején rengeteg negatív előjelű szám szerepel. Ez azt jelenti, hogy a 2010- 2016 közötti időszakban az érme ára lejtmenetben volt. Aki ekkor vásárolt, majd eladott, az negatív hozamot volt kénytelen elkönyvelni. Persze mostanra már rendeződött a helyzet és, aki a mai napig megtartotta az érmét és most dobta piacra, az a tartásfoktól függően 5-9% átlagos, éves hozamra tehetett szert. A fenti táblázatból jól látható az is, hogy az elmúlt 3 év jelentős áremelkedésének volt köszönhető ez a helyreállás, hiszen ez alatt az idő alatt, majd duplájára emelkedtek az árak. Ez egyébként általánosan igaz a numizmatikai piac egészére, ami épp egy jelentős felívelő szakaszban van.

Hullámos 2 pengő hozam
1941 Hullámos 2 pengő hozam

Buy and hold mindörökké?

Vegyük tehát észre, hogy nagyon nem mindegy mikor szállunk be és mikor ki a piacról. Mint a részvények esetében, a buy and hold stratégia itt is célravezető lehet, de az sem végtelen ideig. A buy and hold stratégi annyit jelent konyhanyelven, hogy vedd meg és ülj rajta. Hogy ez sem mindig célravezető, azt az alábbival szeretném megmutatni.
Sikerült rátalálnom egy 1982-es árazásra, amikor is a Hullámos 2 pengő UNC tartásfokon 200 ft-ba egy XF tartású darab pedig 125 ft- ba került. Az inflációt és a vásárlóértéket figyelembe véve a két összeg, mai áron számolva 14200 ft (UNC) és 8875 ft (XF). Ez szinte tökéletesen megegyezik a mostani árakkal és ez azt jelenti, hogy a befektetés reál hozamot nem termelt, pusztán értékmegőrzésre volt alkalmas.

Összegzés
Az érmepiaci árak tehát rövid távon akár eshetnek 30-40%-ot vagy éppen emelkedhetnek a duplájára is. Közép és hosszabb távon az átlagos emelkedés mértéke 6-8 % közé tehető évente, míg extra hosszú távon az értékmegőrzés valósulhat meg és a reál hozam 0 % körüli.



A hullámos talpú 2 pengő csupán egy kiragadott példa. Nem valószínű, hogy bárki aki érmékbe fektet, annak a befektetési gyűjteménye kizárólag ebből az egy fajta példányból tevődne össze. Bizonyára sok darabból áll egy kollekció, amire egyfajta portfólióként lehet tekinteni. Az azonban tény, hogy az árak kéz a kézben járnak és, ha a piac egy része emelkedésnek indul, hamarosan a másik része is követni fogja. Vagyis, ha pl az UNC darabok drágulnak, akkor előbb utóbb a Very fine darabok is drágábbak lesznek. Ha az ezüst krajcárok drágulnak, hamarosan a réz krajcárok is követik a példájukat. És akkor az arany, ezüst, mint nyersanyag piacáról még nem is beszéltünk. A 41-es 2 pengő árváltozása jól mutatja azt is, hogy a gazdasági válság és fellendülés milyen hatással van az érme árakra. Amikor a gazdaság lendülete általánosan erősebb, az emberek többet költenek a hobbikra, gyűjteményekre. Ez keresletet generál, amiről tudjuk milyen hatással van az árakra. Szűkösebb időkben pedig az ilyen típusú költekezés kicsit visszább szorul, magával hozva egy visszaesést a piaci árakban.

Posted on

500 Forint vagy 2 Euro -Hol a határ? A bankjegy – érme határ?

Ennek a bejegyzésnek a témája arról fog szólni, hogy vajon az Euro bevezetése előtt lesznek e még újabb címletű forint bankjegyek, érmék? Vajon melyik várható előbb, a 200 Euro-s, vagy az 50 ezer Forintos bankjegy? Az 500 Forintos, vagy a magyar tervezésű, itthon vert 2 Euro-s érme? Mi teszi indokolttá a nagyobb címlet bevezetését? Hamarosan elbúcsúzunk az immár 73 éve használt pénznemünktől? Vagy velünk marad még egy ideig?

A legnagyobb címletek

Éppen idén, 20 éve annak, hogy az MNB a 20 ezer Forintos bankjegyet bevezette. A 10 ezer forintos címlet egy évvel korábban kezdte meg pályafutását, míg az 5 ezres 1990-ben látott napvilágot. Míg ebben az időben egy évtized alatt 3-szor kellett nagyobb címletű bankjegyet bevezetni, addig azt látjuk, hogy mostanra 2 évtized elteltével sem vált aktuálissá az 50 ezres kibocsátása. Ez alighanem a két korszak eltérő inflációs számaival magyarázható.

Az 1990-ben kibocsátott 5000 forintos bankjegy mai áron kb 82 ezer forintot ért. Vagyis az akkori 5 ezer forintnak ekkora volt a mai árakon megfelelő vásárlóereje. A kérdésünk szempontjából, ezek szerint manapság lehetne akár 80 ezer forintos címletünk is. Elég furán hangzik, tekintve, hogy a hétköznapi érzése az embernek még mindig az, hogy a 20 ezres “nagy pénz”
A következő címletünk az 1998-as 10000 forint. Az ő esetében már kicsit szelídebb lett az infláció mértéke. Mai áron számítva 28000 ft volt akkor a vásárlóértéke. Egy évvel később pedig a 20 ezres mai áron számítva 58000 ft-nak felelt meg. Ebben az alábbi összefoglaló táblázatban láthatjuk, hogy mind a 3 kibocsátási évet vizsgálva, korábban sokkal nagyobb címletekkel fizettünk, mint manapság. Az adatok azt sejtetik, hogy hamarosan újabb névértékű bankjegy bevezetése válik szükségessé. Ezt legfeljebb csak az Euro megjelenése tudja hátráltatni, vagy meghiúsítani. Erről viszont semmit sem lehet még tudni.



ÉvjáratCímletÉrték mai áron
19905000 Ft82000 Ft
199810000 Ft28000 Ft
199920000 Ft58000 Ft

Aprópénzek. Hol a bankjegy-érme határ?

Vajon melyik “apró” érkezik előbb?

Szakemberek véleménye szerint egy tipikus valutának valamilyen szimmetriát kell mutatnia. Legalább 6 érme és 6 bankjegycímlettel kell rendelkeznie. Célszerű továbbá, ha egy érme és egy bankjegycímlet azonos névértékű, ezt nevezik bankjegyérme határnak. A forint esetében ez részben teljesül. Valóban 6 érme és 6 forint bankjegy címlet létezik. Legutóbb 2009-ben volt rövid ideig egyszerre forgalomban kétféle 200 ft-os. Jelenleg nem létezik ilyen páros. Az 500 ft-os címlet viszont lehet, hogy hamarosan betölti ezt a funkciót.
Érmék esetében ha a fentiekhez hasonlóan járunk el, akkor azt látjuk, hogy a 93-ban indított 100 forintos érme mai áron 770 forintot, míg a 2009-ben kibocsátott 200 ft-os mai áron számítva kb 255 ft-ot ért. A két adat átlaga éppen 500 forint körül áll. Ez alapján azt lehet mondani, hogy sem elkésve, sem elsietve nincs az MNB egy újabb kibocsátással. Itt azonban ugyancsak az Euro bevezetés lehet gátja bármiféle újításnak. Könnyen lehet, hogy a 2 Euro-s érme lesz a következő címletünk ebben az értéktartományban.
Mindezek alapján a személyes követeztetésem az, hogy ha az Euro bevezetése nem kerül napirendre a következő 1-2 éven belül, akkor a magasabb címletű bankjegy és érme kibocsátás hamarosan szükségessé válik. Ha ez így lesz, akkor az idén megújított 500 forintos bankjegy nem lesz túl hosszú életű. Sejtésem szerint azonban az Euro megjelenése nem várható addig, amíg az Uniós támogatások folyósítása tart. Ugyanis nagyon nem mindegy, hogy 100 millió Euro-t 310 vagy 325 ft-os áron vált be a kormányzat. A kettő között ugyanis 1,5 milliárd forint eltérés van. Jó példa erre a 2018-as év második fele, amikor is a teljes év támogatási összege elindult hazánk felé, majd csodák-csodája, ahelyett, hogy erősödött volna a forint, 330-ig gyengült. Na, de ez már egy másik történet.


Posted on

Gyűjtemény típusok – A típus gyűjtemény. Egy gazdaságos kollekció

Változatos gyűjtemény a teljesség igénye nélkül

Típus gyűjtemény releváns jellemzői

Ebben a bejegyzésben egy kicsit kapcsolódni fogunk az előző íráshoz, ahol is az extra fine tartásfokú gyűjtemény mellett érveltem, elsősorban a takarékosság jegyében. Ez a fajta gyűjtemény gazdaságos megoldás lehet abban az esetben, ha valaki minden részletre kiterjedően törekszik a gyűjtemény teljességére. De mi a helyzet akkor, ha fontosabb a minőségi megjelenés, mint a legapróbb részletekre kiterjedő változatosság birtoklása? Mi van akkor, ha valakinek nem fontos, hogy az azonos megjelenésű darabokból minden évszámot, verdejelet begyűjtsön? Ha korlátozottak az anyagi lehetőségeink, vagy egyszerűen csak változatosabb gyűjteményt szeretnénk létrehozni, akkor ilyen esetben megoldás lehet a típus gyűjtemény kialakítása. Ez azt jelenti, hogy csak a legfontosabb változatokból szerzünk be egy-egy darabot. Pl a bordó papír 100 ft-osból a kollekcióban szerepel a Kossuth, Rákosi, Népköztársaság, Köztársaság címeres bankjegyek egyike számunkra elfogadható tartásfokon, de nem szerepel minden évjárat. Persze ez nem jelenti azt minden esetben, hogy olcsón megússzuk, de kevesebb pénzből a lényeget meg tudjuk valósítani.

A fenti példa esetében ez azt jelenti, hogy csak a látványos különbségeket vesszük figyelembe és tesszük a gyűjteményünk részévé, mint például a címer változatok. Mindezekkel szemben viszont nem törődünk az apróbb jellemzők, a design fő lényegét meg nem változtató tulajdonságokkal, lásd évszám, aláírások, vagy esetenként a verdejel. Nem törekszünk tehát a különbözőség kisebb-nagyobb formáinak legmélyebb és legszélesebb megjelenítésével a kollekciónkban. Ez azoknak a gyűjtőknek lehet előnyös, akik egyrészt kevesebb pénzzel rendelkeznek, másrészt ha több pénzük is van, szeretnének inkább színes, változatos gyűjteményt összeállítani.

A fő motíváció tehát a gazdaságosságon és a látványosságon helyezkedik el. Azok számára előnyös ez a gyűjtési stílus, akik szeretnek gyönyörködni a bankjegyek, érmék változatos megjelenéseiben és kisebb összegeket tudnak, vagy akarnak a hobbijukra áldozni. Persze meg van a szépsége a teljes részletességre törekvő gyűjteményeknek is, de ott más motívum számít a gyűjtői öröm forrásának. Az alábbi képen látható az 1 forintosokból összeállított egyszerű típus gyűjtemény. A sorból azonban kilóg a köztársaság veret. Nem azért, mert az érmekép és alapanyag jelentősen eltér a többitől, hanem mert próbaveret látható a képen. A típus gyűjteményeknek nem része az ilyen unikális 10-100 darabban vert ritkaság.

Egyszerű típus gyűjtemény 1 ft-os érmékből, de van köztük egy kakukktojás

Posted on

Az optimális gyűjtemény tartásfok – Az Extra fine dícsérete

Optimális gyűjtemény tartásfok (OGT)

Mikor eljutottunk arra a pontra, hogy kijelöltük magunknak a gyűjtés pontos területét, el kell döntenünk, hogy a pénztárcánk milyen karakterű gyűjteményt enged meg. Lehet pl kevés, de tökéletes darabokból álló készletünk, vagy szélesebb választékú, de alacsonyabb tartásfokú kollekciónk. Ki-ki döntsön saját preferenciája alapján. Kisebb sorozatok esetén érdemes a minőségi darabokat megcélozni. Ha viszont olyan területet választottunk, ahol rengeteg változatot kell megvásárolni, ott célszerű lehet, ha beérjük alacsonyabb tartásfokú darabokkal. Persze nem kell feltétlenül szélsőséges kompromisszumot kötni. Lehet egyszerre jó minőségű, és változatos gyűjteményünk. Erre nézve szeretnék most az extra fine tartásfokú érmék és bankjegyek mellett érvelni. 
A két fenti példa közös jellemzője, hogy valamilyen szempontból a teljességet célozzák meg. Vagy minőségi, vagy pedig mennyiségi szempontból. Ez nem meglepő, hiszen a gyűjtők egyik fontos jellemzője, hogy tökéletességre törekszenek. A szép darabok szemet gyönyörködtetőek, egy teljes kollekció pedig az elmében tud elégedettséget okozni.
Azt gondolom, hogy az extra fine tartásfok egy okos kompromisszum, amit gyűjtési szempontból érdemes figyelembe venni. Egy minimális minőségi hiba elfogadásáért cserébe szép, esztétikus, gyűjteménybe való darabokhoz juthatunk az UNC árának 50-60 %-áért. Ez azt jelenti, hogy, ha 100000 ft-unk van és abból 10 darab 10000 ft-os tételt vennénk UNC fokon, akkor ehelyett az Extra fine tartásfok választása esetén 16-20 darab régi pénz kerülhet a birtokunkba. Így szép, terebélyes és változatos lehet a gyűjteményünk. Az alábbi táblázat jól szemlélteti ezt. A három összeg azt mutatja meg, hogy a teljes, 1947-1995 közötti forint bankjegy kollekció mennyi pénzért vásárolható meg. Ebben az esetben pl azt láthatjuk, hogy az UNC tartásfoknak alig több, mint harmad árán ki tudunk gyűjteni egy teljes kollekciót. A bejegyzés végén található egy részletes táblázat, ahol az egyes bankjegyek tartásfok szerinti árait megtalálhatják.

 

Sokan gondolják úgy, hogy az UNC tartásfok a legjobb választás befektetési szempontból. Nos, ez többnyire igaz, de az Extra fine tartásfok szinte kivétel nélkül vele azonos mértékben növeli értékét évről évre. Így tehát nem érdemes azon aggódni, hogy rosszabb befektetés lenne az alacsonyabb tartásfokú kollekció. 

Egy másik szubjektív szempont, amit javaslok figyelembe venni, hogy egy Extra fine érme vagy bankjegy igazi pénz. Engem sokkal jobban lenyűgöz egy valódi pénz, mint az olyan tetszetős, de kicsit mesterkélt dolgok, mint a próbaveretek, minta bankjegyek, proof érmék, limitált kiadású tematikus veretek. Ezeket nem nagy kunszt UNC fokon megőrizni. Szinte kizárt, hogy valaha is leessenek Extra fine szintre. A valódi, forgalmi pénzek túlélése viszont azon múlik, hogy az adott kor gyűjtői, mennyire aktívan mentik és őrzik meg a tökéletes darabokat. Fine, Very fine pénzeket sok laikus is félre szokott tenni általában a kivonás idejekor. Ezeket nem kellett már évekkel korábban biztonságba helyezni. UNC és Extra fine tartásfok azonban csak akkor maradhat meg, ha már a kibocsátáskor megőrzésre kerül. Ez anyagi oldalról lemondással jár. Befektetési szempontból többnyire nem is annyira biztos a megtérülés. Különösen a magasabb címletek esetén. Ehhez gyűjtői hajlam szükséges. Köszönjük meg nekik ezt a fáradozást. Főleg, hogy ennek gyümölcsét nem is ők, hanem egy későbbi generáció fogja csak élvezni.

 

Évjárat Névérték VF XF UNC
1947 10 forint 12 000 Ft 30 000 Ft 90 000 Ft
1949 10 forint 1 500 Ft 3 600 Ft 7 500 Ft
1957 10 forint 800 Ft 1 500 Ft 4 500 Ft
1960 10 forint 300 Ft 1 200 Ft 3 500 Ft
1962 10 forint 300 Ft 450 Ft 1 000 Ft
1969 10 forint 300 Ft 450 Ft 1 000 Ft
1975 10 forint 300 Ft 450 Ft 1 000 Ft
1947 20 forint 45 000 Ft 120 000 Ft 300 000 Ft
1949 20 forint 2 400 Ft 4 500 Ft 15 000 Ft
1957 20 forint 4 500 Ft 12 000 Ft 24 000 Ft
1960 20 forint 45 000 Ft 90 000 Ft 240 000 Ft
1962 20 forint 600 Ft 1 800 Ft 6 000 Ft
1965 20 forint 600 Ft 1 200 Ft 3 000 Ft
1969 20 forint 300 Ft 450 Ft 1 200 Ft
1975 20 forint 300 Ft 600 Ft 1 200 Ft
1980 20 forint 300 Ft 450 Ft 1 200 Ft
1951 50 forint 3 600 Ft 7 500 Ft 15 000 Ft
1965 50 forint 600 Ft 1 500 Ft 5 000 Ft
1969 50 forint 300 Ft 600 Ft 1 200 Ft
1975 50 forint 300 Ft 600 Ft 1 200 Ft
1980 50 forint 300 Ft 450 Ft 1 000 Ft
1983 50 forint 180 Ft 450 Ft 1 000 Ft
1986 50 forint 180 Ft 450 Ft 1 000 Ft
1989 50 forint 180 Ft 450 Ft 1 000 Ft
1947 100 forint 15 000 Ft 60 000 Ft 180 000 Ft
1949 100 forint 1 800 Ft 3 000 Ft 9 000 Ft
1957 100 forint 300 Ft 1 200 Ft 4 500 Ft
1960 100 forint 300 Ft 1 200 Ft 3 000 Ft
1962 100 forint 300 Ft 900 Ft 2 400 Ft
1968 100 forint 300 Ft 900 Ft 2 400 Ft
1975 100 forint 150 Ft 300 Ft 1 200 Ft
1980 100 forint 150 Ft 300 Ft 1 200 Ft
1984 100 forint 180 Ft 450 Ft 1 200 Ft
1989 100 forint 180 Ft 450 Ft 1 200 Ft
1992 100 forint 180 Ft 450 Ft 1 200 Ft
1993 100 forint 180 Ft 450 Ft 1 200 Ft
1995 100 forint 300 Ft 600 Ft 1 800 Ft
1969 500 forint 1 500 Ft 3 000 Ft 7 500 Ft
1975 500 forint 1 500 Ft 3 000 Ft 7 500 Ft
1980 500 forint 1 500 Ft 3 000 Ft 6 000 Ft
1990 500 forint 1 500 Ft 2 400 Ft 4 500 Ft
1983 1000 forint A 1 500 Ft 3 000 Ft 7 500 Ft
1983 1000 forint B március 22 500 Ft 45 000 Ft 180 000 Ft
1983 1000 forint B C 1 500 Ft 3 000 Ft 6 000 Ft
1992 1000 forint 1 500 Ft 2 400 Ft 6 000 Ft
1993 1000 forint 1 500 Ft 2 400 Ft 7 500 Ft
1996 1000 forint 1 500 Ft 2 400 Ft 9 000 Ft
1996 1000 forint F 3 000 Ft 6 000 Ft 24 000 Ft
1990 5000 forint 6 000 Ft 9 000 Ft 24 000 Ft
1990 5000 forint J 6 000 Ft 15 000 Ft 45 000 Ft
1992 5000 forint 6 000 Ft 9 000 Ft 24 000 Ft
1993 5000 forint 6 000 Ft 9 000 Ft 24 000 Ft
1995 5000 forint 6 000 Ft 9 000 Ft 24 000 Ft
1995 5000 forint K 9 000 Ft 15 000 Ft 30 000 Ft
         
  Összesen 217 460 Ft 492 450 Ft 1 373 300 Ft

 

Posted on

A jó a rossz és a csúf. – Avagy a gyűjtő, a kereskedő, és a befektető. A vásárlás motivációja.

Az érmepiacon sokféle vásárlóval találkozik az ember. Fontos, hogy elkülönítsük a beszerzés különféle motivációit. Más dolog számít egy gyűjtőnek, más egy kereskedőnek és megint más egy befektetőnek. Gyűjtő, kereskedő, befektető. Ez az a három csoport, amelyek közül valamelyikbe biztosan bele tartozik az, aki régi pénzt vásárol vagy elad. Természetesen senki nem skatulyázható be vegytisztán, kizárólag egyetlen csoporthoz. A három kategória eltérő arányú keveréke jellemez minden embert. Saját magamról talán elmondhatom, hogy kb 10%-ban vagyok gyűjtő, 60%-ban kereskedő és 30%-ban befektető. A címben szereplő hasonlatot a gyűjtők szemszögéből írtam, némi iróniával. Sokszor  érzem azt, hogy meglátásuk szerint az érme kereskedő csak egy szükséges rossz, mert bár megvehető nála az áhított darab, de drágán, ha pedig eladni szeretnénk neki, sosem fizetik meg a fair árat. A befektető pedig a csúf spekuláns, aki az árak emelkedését kihasználva akar profithoz jutni. Pénzt keresni a régi pénzeken számukra felér egy szentségtöréssel. Ha ismerjük a numizmatikának a gyűjtők számára fontos oldalát, akkor érthető ez a vélemény, de azt is tegyük hozzá, hogy pénzügyi motiváció nélkül a régi pénzek gyűjtése egy költséges hobbi. Nem csak a megvásárlásuk igényel jelentős anyagi fedezetet, hanem a tárolásuk, őrzésük is pénzbe kerül. Továbbá számtalan példa található arra is, hogy egy érme vagy bankjegy reál értéke idővel nemhogy tartja az árát, inkább csökken. Amiben a három csoport viszont mindenképp megegyezik, hogy a numizmatikával való foglalatosságuk a sikerélmény forrása számukra.

A különféle motivációkat a fő kérdések mentén érdemes vizsgálni: Ki, mit, miért, mennyiért és mikor vesz meg? Ezeket a kérdéseket  a 3 csoport tagjai 3 különféle módon válaszolják meg. A vegyük hát szemügyre őket sorban a jellemzőik szerint.

A gyűjtő

Amikor az ember elkezd régi pénzekkel foglalkozni, eleinte még nincs kialakult szisztémája, hogy milyen téma szerint gyűjtsön. A numizmatika gazdag világa azonban hamar rávezet mindenkit arra, hogy kijelöljön magának egy elérhető, meghódítandó területet. Szerencsére minden pénztárcához lehet találni olyan témát, ami amellett, hogy reálisan kigyűjthető, valamennyi kihívást is jelent számunkra. Szerencsére nem létezik olyan teljes sorozat, amit rögtön meg lehetne venni egyszerre. A gyűjtés türelmet, önuralmat igénylő tevékenység. Nem lehet összecsapni. Két példány beszerzése között marad idő tanulmányozni a témát, a történelmi hátteret és a már megvásárolt darabokat. Ha valakinek eltökélt szándéka, hogy birtokba szeretne venni egy érmét vagy bankjegyet, annak gyakorlatilag csak a pénztárcája szabhat gátat. Ennek a másik két csoport tagjai nagyon örülnek, hiszen jó áron adhatják el áruikat. A gyűjtő tehát ezen a ponton pénzügyileg kiszolgáltatott helyzetbe kerül. Valljuk be őszintén, a gyűjtőszenvedély egy szenvedély, aminek létezik káros mértéke is. De hát a gyűjtő célja a gyűjtemény gyarapítása, míg a másik kettő a vagyon gyarapításában foglalatoskodik. A gyűjtemény tehát folyamatosan épül és amikor teljessé válik, egy új területet kell találni, hogy a sikerélmény továbbra is fenntartható legyen.

A kereskedő

A kereskedés motivációs ereje egész egyszerűen a rövid távú haszon reményében működik. Ezen nincs mit szépíteni, már, ha egyáltalán csúnya dologról van szó. Rövid táv alatt az egy éven belüli időtartamot kell érteni. Ennek a haszonnak a mértéke kb 10-30% között mozog. Van úgy néha, hogy  a készletben beragad egy-egy termék. Ekkor a kereskedési célból vásárolt darab hosszú távú befektetéssé változik. Ettől nem kell megijedni. Idővel minden portéka gazdára talál, hiszen a numizmatikai termékek stabilan növelik az árukat évről évre. Előbb utóbb a piac is elismeri azt az árat, amit kifizettünk. Persze előfordulhat, hogy nagyon túlárazottan vettünk meg valamit. Ekkor sokat kell várni, hogy visszakapjuk a pénzünk. Ha nem akarjuk ezt, megfontolhatjuk az ár alatti értékesítést. A kereskedő, tehát mint szükséges rossz van jelen. Olyan tevékenységet folytató személy, aki mikor eladó, mindig drágábban adja a régi pénzeket, mint amennyit érnek, és soha nem adja meg a reális árat akkor, amikor vesz. Rendelkezik viszont folyamatos készlettel. Esetenként azonnal be tudjuk szerezni tőle a kívánt darabot, hiszen olyan termékeket tart a választékában, amelyekre van kereslet. Többnyire szakértő emberről beszélhetünk, aki pontos információkat tud adni az érmékkel, bankjegyekkel kapcsolatban és az eredetiség is nagy százalékban garantált. Ha nincs készleten, többnyire képes beszerezni olyan darabokat, melyek hiányoznak gyűjteményünkből. Térben és  időben  ők azok, akik  összekapcsolják a vevőket és eladókat. Mindezekért  cserébe kereset üti a markukat. Bocsássuk hát meg ezt nekik!

A befektető

A régi pénz valódi befektetés. Befektetés alatt azt kell érteni, hogy valami olyasmit vásárolunk a pénzünkön, amitől azt várjuk, hogy közepes vagy hosszabb időtartam után, reál értékben drágábban tudunk megválni. Nem számít, hogy UNC vagy VG tartásfokú a darab, ritka vagy sem, vagy az, hogy olcsó, netalán drága az aktuális ár. A lényeg csakis a növekedési potenciál mértéke. Számtalan esetet tudnék sorolni, amikor a csilli-villi méregdrága érmék arányában kisebb százalékban növelték az árukat, mint az olcsó, esetenként kopottabb példányok. Hasonlóan a kereskedőhöz tehát itt is a profit szerzés a fő cél. A különbség az időtartam és az elérhető hozam között van. A középtáv általában 1-3 évet, a hosszútáv pedig 3-20 vagy akár több évet is jelenthet. Ki lehet mondani, hogy nagyobb időtávon a numizmatikai termékektől átlagosan, évi 8%-os növekedés várható. Ezt persze az infláció valamennyire erodálni tudja. Közép távon viszont nem ritka a 2-4-szeres árnövekedés. Ennek az az oka, hogy mint minden piac, ez is hajlamos a túlzott kilengésekre. Amikor a tömeghatás miatt egy régi pénz hirtelen nagyon népszerű lesz, akkor a megnövekedett kereslet drágulást okoz. Miután lecseng a rally, az ár kicsit visszább ereszkedik, majd hosszabb ideig megnyugszik egy ponton, amíg a teljes piac utol nem éri arányában a korábbi állapotot. Aki érmékbe, papírpénzekbe akar befektetni, annak ki kell tudnia szimatolni, hogy mi lesz a következő időszak nagy kedvence. Azt is figyelnie kell, hogy jelen pillanatban mik mennek nagyon. Hazánkban szerencsére a befektetési célú vásárlás még nem ölt olyan mértéket, mint az Egyesült Államokban. Ott ugyanis egy korábbi, túlságosan is erőteljes felfutást követően a tavalyi év közepéig 3 éve folyamatos árcsökkenést lehetett tapasztalni és még a 10 éves időtartam sem volt feltétlenül nyereséges. Éppen ezért viszont lehet, hogy jó befektetés mostanában a ritkább, de megfizethető árkategóriájú amerikai érméket vásárolni.

Akár mi is legyen a vásárlásunk motivációja, egy dolog biztos. Numizmatikával foglalkozni garantált sikerélményt jelent!

Posted on

Alacsony sorszámú bankjegyek. – Értéknövelő tulajdonság vagy sem?


Alacsony sorszámú bankjegy. Mit jelent ez?

A napokban felmerült egy kérdés a közösségi oldalak numizmatikai csoportjain belül, hogy vajon az úgynevezett alacsony sorszámú bankjegyek hordoznak e valami plusz értéket vagy sem? A sok eltérő vélemény arra sarkallt, hogy utána nézzek a dolognak és összegyűjtsem mindazt az információt egy bejegyzés alá, amit erről a témáról tudni érdemes.

A válaszadást mindenképpen megelőzi néhány dolog tisztázása. Először is az, hogy mi számít alacsony sorszámnak? Gyűjtői célokra címletenként rendszerint az 1-től 200-ig, esetenként 1-től 500 vagy 600-ig terjedő számozású, nyomdafriss bankjegyeket különíti el az MNB.  Ez tehát azt jelenti, hogy pl a 00001857-es számú bankjegy, nem számít alacsony sorszámúnak! Az én szubjektív elfogadási határom a 0-999-ig terjedő tartomány. Szerintem 1000 alatt mondhatjuk, hogy egy sorszám alacsony, de ezt rajtam kívül persze sokan nem így gondolják. Az 500 feletti sorszámok sajnos másodlagos értéket képviselnek a piacon az 500 alattiakhoz képest. Az új 500-as tekintetében viszont egy kivétellel találkozhattunk február elején. Ugyanis az összes 1000 alatti sorszámot csak a pénzverő boltjából lehetett megvásárolni 2900 ft-os áron. A személyes megbecsülésemet azért is élvezik az 501-999-ig terjedő sorszámok, mert ezek igazi túlélők. Miért? Mert a   két intervallumba eső bankjegyek közötti fontos különbség, hogy az első ötszáz darab a legtöbb esetben sosem került ki a forgalomba, míg a második csapat tagjai igen, és így esetenként el lehet őket csípni a bankautomatából, vagy a postán, méghozzá névértéken. Bár, amint látjuk a 2018-as 500-assal nem fogunk a forgalomban találkozni sohasem. Gyűjtői szempontból az érdekes darabok 100 alatt találhatók, a nagyon értékesek pedig 10 alattiak.

Az esély, hogy 500-nál kisebb sorszámú bankjegy UNC állapotban lesz elérhető, szinte 100 %. Az viszont, hogy egy 501 és 999 közé eső példány pont egy gyűjtői hajlammal megáldott ember kezébe esik, aki ezt észreveszi és megőrzi a tartásfokot, az véleményem szerint mérhetetlenül kicsi. Aki gyűjtéssel foglalkozik, annak az élete részének kell lennie, hogy olyan pénzeket mentsen meg eredeti állapotukban, amelyek forgalmi értékkel rendelkeznek és bekerültek volna a napi használatba. Minden köszönet a pénznyomdának, hogy elteszi az alacsony sorszámú friss bankjegyeket, és kielégíti ezáltal a speciális gyűjtői igényeket is, de nekem ezek egy kicsit az állatkerti oroszlánokhoz hasonlítanak, melyek bár igaziak, de a körülményeik nagyon mesterségesek. E hasonlatot tovább gondolva a forgalomban szereplő bankjegyek viszont olyanok, mint a vadon élő oroszlánok. Persze sokféle, eltérő ízlés, valamint vásárlási motiváció létezik. Mindenki ott vadászik, hogy ne mondjam, onnan szerez be oroszlánt,  ahonnan szimpatikus neki, de nekem a vadon élő alacsony sorszám jelenti az igazi trófeát.

Forgalmi vs. minta bankjegy

A másik fontos tudnivaló, hogy valódi, forgalomba szánt, vagy minta bankjegyről van szó? Ez utóbbi ugyanis olyan, hogy bár van neki funkciója, véleményem szerint mégiscsak egy mesterségesen előállított numizmatikai termék. A pénznyomdák elvileg a bankok számára készítik őket, hogy az automaták készen álljanak az igazi bakjegyek bevezetésekor a feladat elvégzésére. De akkor kérdezem én, miért lehet őket évekig megvenni érintetlen állapotban? Gondolom, hogy a valódi próbán átesett darabokon meglátszik a használat jele, de ezek a bankjegyek általában ritkán csúsznak le az aUNC szint alá. Ha ez mégis megtörténik, az csak azért lehet, mert gondatlanul tárolták őket. Mivel a forgalomban soha nem vesznek részt, esélyük sincs a fizikai amortizációra. A minta bankjegyek mindenben megegyeznek a forgalmi pénzekkel, tehát olyanok, mint az érvényes fizetőeszközök, de valójában soha nem kerülnek ki a forgalomba.  Gyakorlatilag az eredeti bankjegyek pontos, hivatalos másolatainak számítanak, melyeket akkor is el szabadna fogadni, ha történetesen fizetnének vele, de ez soha nem történik meg. Egyfajta nyomdaipari dísztárgyak, melyeket mesterségesen korlátozott darabszámban állítanak elő. Teljesen indokolatlannak tartom, hogy legtöbbször az UNC forgalmi pénzeknél is drágábban kerülnek ki a piacra.

A sorszámozás tekintetében pedig alap, hogy alacsony sorszámúak. Az lenne az igazi kuriózum, ha nem azok lennének. Ha a fenti oroszlános példával akarom jellemezni őket, ezek az állatkertben született és ott felnőtt oroszlánok. Nos, ilyesmire vadászni, valljuk be, nem nagy kihívás. A minta bankjegyek sajátos tulajdonságai miatt ezért csak a forgalmi bankjegyek szempontjából veszem figyelembe az alacsony sorszám jelentőségét.

Egy külföldi példa

2017-es Dzsibuti 40 Franc bankjegy legelső példánya 2284000 ft-os áron kapható. Az 1-es szám különlegességét jól mutatja, hogy az AA0000003-as sorozatú bankjegy ára már csak 171000 ft.

A legnépszerűbb nemzetközi aukciós oldalon jelenleg is megvásárolható egy igazán szép bankjegy legelső példánya, mindössze 2 millió 284 ezer forintos áron. Ez a papírpénz a 2017-es év, 10 legszebb kiadásai között az előkelő harmadik helyen végzett. A lista második helyén a Kirgiz 2000 Som az elsőn pedig a svájci 10 Frankos bankjegy szerepelt. Ez a pénz névértéken mindössze 65 forintos árat képvisel. Egy átlagos UNC darabért úgy kb 1500-2000 ft-ot kell fizetni, ha valaki meg szeretné vásárolni. A külföldi, alacsony sorszámú bankjegyek elemzéséhez nagyon nagy segítséget nyújt nekünk ez a típus, mivel rendkívül változatos sorszám fajták kaphatóak belőle, így megvizsgálhatjuk, hogy milyen tulajdonságok fontosak és ezek az árazásra hogyan hatnak? Látható, hogy a sorozatszám nagyobb megbecsülését leginkább az adja meg, ha az utolsó 1-2-3 számjegyből minél több, minél közelebb van a nullához. Ha rendezettséget és szabályosságot mutat egy bankjegy sorszáma, akkor az annál érdekesebb a gyűjtők számára. Az alacsony sorszám tehát több fontos jellemzővel is bír. A hierarchiát nagyjából az alábbi 10 tulajdonság határozza meg:

  1. Első számú bankjegy (AA0000001)
  2. Mennyire van közel az egyes számhoz? (Nagyon közel pl AA0000003)
  3. 10 alatti sorszám. (AA0000007)
  4. 100 alatt van, de csak egy számjegy tér el a nullától. (AA0000050)
  5. Két számjegyű, a két nullától eltérő szám azonos. (AA0000077)
  6. 10-nél nagyobb, két számjegyű sorszám. A kisebb drágább. (AA0000019)
  7. 100-nál nagyobb 500-nál kisebb sorszámok, ahol 3 szám azonos.(AA0000333)
  8. 100-nál nagyobb 500-nál kisebb sorszámok. (AA0000167)
  9. 501-999-ig található sorszámok. 3 szám azonos. (AA0000888)
  10. 501-999-ig található sorszámok. (AA0000769)

A fenti kritériumokat összefoglaltan az alábbi táblázatból előállított grafikon segítségével is megvizsgálhatjuk. Jegyezzük meg ezt a grafikont, mert a numizmatikai értékbecslés kapcsán sűrűn fogunk vele találkozni. A görbe alakja megmutatkozik olyan területek szemléltetésekor is, mint a tartásfok vagy a ritkaság. De még a pénzcsere alakulását is ez az alakzat jellemzi, mely balról meredek lejtéssel indul és aztán a jobb oldalon egyre lankásabbá válik.

Numizmatika – Alacsony sorszámú bankjegy árak

Tovább egyszerűsítve a típusokat egy másik grafikon segítségével, mely ábrázolja a különböző gyakoriságokat az URS skála segítségével is elvégezhetjük az értékelést. Azt látjuk, hogy 1-es számú bankjegyből 1 darab van. 10 alattiból 9 darab, 100 alattiból 89 és így tovább. Az értékelés alapja ebben az esetben az URS skála, mely akkor használható a legjobban, ha két bankjegynek a ritkaság kivételével minden egyéb paramétere (névérték, tartásfok, alapanyag, évjárat stb) megegyezik.

Nézzünk egy példát: A fenti bankjegyből egy 10 alatti példány átlag 114 ezer ft-ba kerül és az URS-5-ös fokozatban szerepel. Az 1000 alatti darabok ára kb 11000 ft és az URS-11-es kategóriába esnek. Ez 6 lépcsős különbséget jelent. Az árkülönbség ezért kb 11000 ft szorozva 1,5 a hatodikon. Ez 125 ezer ft-ot ad eredményül ami közel van az ismert átlagos árakhoz, tehát nagyjából hasonló eredményre jutottunk.

Ha egy 100 alattival végezzük el ugyanezt ezt a számítást, ami URS-8-as kategóriába esik, akkor a 11000 ft-ot 1,5 a harmadikonnal szorozva 37 ezer ft-ot kapunk. Ez is megfelel a piaci áraknak.

alacsony sorszámú bankjegyek
Alacsony sorszámú bankjegyek gyakorisága

Kis címletek, magas árak a hazai vizeken

Némi árkutatást végezve utánajártam, hogy a különféle névértékű, alacsony sorszámú pénzek milyen áron mozognak a hazai piacon. Az adatokat a Pénzverő és a Vatera kínálatából vettem. Ez minden esetben a jelenlegi készletet mutatja, nem pedig a már megtörtént tranzakciókat. A kínálat és az eladott termékek mennyiségi adatai alapján az a benyomásom, hogy az ilyen típusú bankjegyeknek, bár létezik, de jelenleg még nem túl jelentős a rajongótábora hazai viszonylatban.

Ha megvizsgáljuk a névérték és a vételár viszonyát, akkor itt is azt láthatjuk, hogy a kevesebb a több elv érvényesül. Ebben az esetben ez olyan értelemben jelentkezik, hogy a kisebb névértékű alacsony sorszámú bankjegyek jelentősebb prémiummal forognak a piacon, mint a magasabb társaik. Az alábbi táblázatban láthatók az  összegyűjtött az adatok. A névérték, a piaci ár, valamint az szerepel benne, hogy az utóbbi érték hányszorosa az előbbinek.

Névérték (ft)Vételár (ft)Felár
200490024.5
50042008.4
100045004.5
200049002.45
500089001.78
10000139001.39
20000280001.4

Az alacsony sorszámmal egyfajta egyediséget tulajdonítunk a papírpénzeknek. Mindent összegezve tehát elmondható, hogy az ilyen bankjegyek ritkák, érdekesek, esetenként rendkívül értékesek lehetnek. Az egyes számú példányok a gyűjtői ár kategóriában mozognak. A kisebb névértékű darabok magasabb hozamot generálnak és a likviditásuk is jobb, mivel könnyebben értékesíthetőbbek, mint drágább társaik. Én azt gondolom, hogy egy UNC bankjegy pozitív, egyedi tulajdonságait fokozni már csak ilyesmivel lehet. Talán a nyomdahibás bankjegyek képesek még különféle egyedi jellemzőket hordozni az alacsony sorszámú bankjegyeken kívül. De, mint sok más esetben úgy itt is, a végső igent a címben feltett kérdésre mindenki maga fogja meghozni.

Posted on

Amikor a kevesebb a több – Mekkora névértékű régi pénzbe érdemes befektetni?

Vajon megéri a régi pénzekbe befektetni?

Első blog bejegyzésem alkalmából szeretném köszönteni ismét az idelátogatókat. Mivel ez a honlap főleg értékelési és értékesítési szempontok alapján közelíti meg a numizmatikai termékeket, szeretném az írásaim sorozatát egy olyan kérdés megválaszolásával indítani, amely egy a napokban lezárult aukció kapcsán ötlött fel bennem.

Kettő darab 1993-as UNC, sorszámkövető 5000 ft-os bankjegyről van szó, mely az adatlap szerint 48199 ft-ért kelt el, és az első kérdésem a kedves olvasóhoz az lenne, hogy vajon drága vagy olcsó volt a leütési ár. A névérték 4,82-szerese vajon fair árat jelent?

Jómagam szintén részt vettem ezen a licitáláson, azonban egy sokkal alacsonyabb szinten elengedtem a tételt. Igaz, semmilyen komolyabb elemzésbe nem bocsátkoztam azon kívül, hogy a szóló darabok árát kettővel szorozva és némi prémiumot hozzáadva kb 30 ezer forintra becsültem az értékét. Ezt az árat hajlandó lettem volna kifizetni érte. Amikor aztán jelentősen túlszárnyalták ezt az összeget, komolyabban elgondolkodtam rajta, hogy miért adtak ennyit a tételért? Vajon megért ennyit ez a két 5 ezres? Mi az, amit nem vettem figyelembe az értékelésemkor?

Szinte rögtön eszembe jutott, hogy utána nézzek annak, hogy vajon 1993 óta mekkora volt a kumulált infláció? Ahhoz ugyanis, hogy kapni lehessen sorszámkövető 5 ezres párt, valakinek le kellett mondani abban az évben és utána is 10 ezer forint elköltéséről. Az infláció mértéke a kalkulátor szerint 647,4 % volt az elmúlt 25 évben. 1993-ban 10 ezer forint annyit ért, mint ma 74740 ft. Ez a 74740 ft az az ár, ami a “befektetőnek” 0% hozamot jelentene. Lássuk, be ez nagyon gyenge teljesítmény. A teljesített hozam itt lényegében a semmi. Ez a befektetés ebben a formában 35,5%-os reál értékcsökkenést eredményezett, tehát veszteséges volt. Azt viszont, hogy ez a veszteség kinek a számláján jelentkezik, nem tudjuk. Lehet, hogy egy korábbi tulajdonos árazta be rosszul a portékáját és a valós árat még most sem sikerült utolérni. Szerintem a vevő jó áron szerezte meg a tételt és még az is lehet, hogy az eladó sem járt rosszul. Ha valaki viszont első tulajdonosként őrizte ezeket a régi bankjegyeket, akkor mindenképpen anyagi veszteséget jelentett számára ez az üzlet.

Név 1993 5000 forint UNC sorszámkövető pár
Névérték 10000 ft
Mai ár 48200 ft
Infláció 7,474
Diszkontált ár ft-ban 6449 ft
Össz hozam 482%
Diszkontált érték %-ban 64,49%
Éves hozam 6,49%
Éves reál hozam -1,74%

Akkor a régi pénz rossz üzlet?

Nem feltétlenül. Egy másik jelenséget is remekül megvilágít ez az eset. Mégpedig azt, hogy minél nagyobb egy bankjegy vagy érme névértéke a bevonáskor, hosszú távon annál rosszabb hozamot generál. Az olcsóbb régi pénzekkel szemben egy magas névértékű darab kedvezőtlenebb befektetési eszköz. Ez azért is fura, mert ahogy arról a ritkaságról szóló menüben írtam, az olcsó aprópénzek magasabb arányban maradnak meg a lakosság és a gyűjtők kezében, mint a magas címletű bankjegyek.

Egy pozitív példa

Az 1993-as 1000 forintos bankjegy a fenti megállapítást igazolja. Ebből a szériából egy UNC sorszámkövető pár értéke kb 26000 ft. Ha ezt az árat diszkontáljuk a 93-as szintekre, akkor 3479 ft-os összeget kapunk. Tehát a mai 26 ezer ft annyit ér, mint akkor 3479 ft. Hurrá, ez már biztos profitot jelent. Oké, de lassan a testtel, mennyit is? Osszuk el a 3479-et 2000-rel és megkapjuk eredményül, hogy 1,7395, ami 73,95%-os növekedést jelent.  Ezután ismét a reál hozamot kell meghatároznunk. Ez mutatja meg ugyanis a tényleges érték növekedést. Az újabb számítás eredményeképpen megállapíthatjuk, hogy évente 2,24%-os reál hozamot generált ez a befektetés.

Név 1993 1000 forint UNC sorszámkövető pár
Névérték 2000 ft
Mai ár 26000 ft
Infláció 7,474
Diszkontált ár ft-ban 3479 ft
Össz hozam 1300%
Diszkontált érték %-ban 173,94%
Éves hozam 10,80%
Éves reál hozam 2,24%

És egy még pozitívabb

A magasabb hozam eléréséhez még egy kicsit le kell ereszkednünk névérték tekintetében egészen az aprópénzek szintjére. A fenti állításomat tovább erősíti az 1993-as forgalmi sor példája. Az általam vizsgált sorozat nem a hivatalos, dísztokos verzió, hanem egy gyűjtő által összerakott, forgalomból kiemelt darabokat tartalmazó sort mutat be. Ez jelenleg 3000 ft-ot ér a piacon. Ezzel az összeggel kalkulálva ajánlom tanulmányozásra az alábbi táblázat számolt adatait:

Név 1993 forgalmi sor UNC 7 db érme 1-100 ft-ig
Névérték 188 ft
Mai ár 3000 ft
Infláció 7,474
Diszkontált ár ft-ban 401 ft
Össz hozam 1596%
Diszkontált érték %-ban 213,51%
Éves hozam 11,72%
Éves reál hozam 3,08%

…és végül még egy fontos dolog!

A 3 bemutatott példa fontos tanulsága, hogy a befektetésünk sikerét nem csak a választott névérték, hanem két másik nagyon fontos tényező is meghatározza. Ez a ki és beszállás időpontja. Vagyis a vétel és az eladás időzítése. Biztos vagyok benne, hogy hasonló vizsgálattal egy más időtartamot megfigyelve egészen eltérő hozamokat produkálna mind a 3 tétel. Nem túlzás kijelenteni, hogy a régi pénzek átlagos hozama kb 7-8 % körül mozog, de mindig figyelni kell az éves infláció mértékére, hiszen az a fenti százalékokat meghatározott mértékben csökkentik.

Figyelembe kell venni azt is, hogy bár az apró pénzek likviditása jobb és magasabb profitot is generálnak arányosan. Ahhoz viszont , hogy értékelhető profitunk legyen, sokat kell eladni belőle. A nagy címletek hosszú távon biztos, hogy negatív hozammal járnak, de 2-3 éves távlatban már lehet velük pozitív eredményt elérni és a profit tömeg is jelentősebb lehet. Hátrány viszont, hogy a likviditásuk szűkösebb. Nehezen tehető pénzzé a befektetés.

Ez a fajta értékelési szemlélet csak azokban az esetekben működik jól, ahol a névérték van erőteljes hatással az árra. Ez kb 20-30 évig tudja befolyásolni az értéket. Ahogy visszább megyünk az időben, a régi pénzek értékét ez a paraméter egyre kevésbé határozza meg. Egy bizonyos szint után sokkal inkább teret nyer a ritkaság, a tartásfok, vagy éppenséggel az alapanyag által indokolt numizmatikai érték.