Vizuális tartásfok térkép

A bankjegyek, papírpénzek összesített, vizuális tartásfok térképe

A bankjegyek tartásfokának könnyebb megállapításához készítettem az alábbi térkép szerű táblázatot. Segítségével lehetőség van a gyors beazonosításra akkor is, ha egy tartásfok megengedett hibáit akarjuk definiálni és akkor is, ha ellenkező irányból közelítve, egy hibához szeretnénk a megfelelő tartásfokot rendelni.

A gyakorlat alapján a legtöbb esetben elmondható, hogy mindig a leggyengébb láncszem határozza meg a papírpénz tartásfokát. Vagyis azt a minősítést kell adni a bankjegynek, amely tulajdonsága  a legalacsonyabb tartásfokhoz van rendelve. Vannak azonban kivételes esetek. Amit a lépcsőzetes táblázatban képtelenség megjeleníteni a vegyes tartásfokú bankjegy esetén, az nem más, mint a totális összkép.

Ugyanis előfordulhat olyan, hogy egy hajtatlan, ropogós vadonatúj UNC 60-as bankjegyen tinta vagy ceruza írást, esetleg tűszúrást találunk. Ekkor a fenti elv szerint F12-nél magasabb értékelést nem kaphatna, miközben érezzük, hogy ennél azért sokkal többet érdemelne egy ilyen darab. Ebben az esetben a tétel kiesik a klasszikus értékelési skálából. Először állapítsuk meg a durva hiba nélküli értéket, mintha nem is létezne, majd ebből az értékből kiindulva csökkentsük az árat úgy, hogy valahol a két tartásfok között félúton állapodjunk meg. A fenti példa esetében ez kb a VF35-ös szintre helyezné a vizsgált darabot. Az árakat illető megállapodásoknak valahol e szint körül kell mozogniuk. Van persze olyan helyzet is, amikor mindössze egy lépcsővel alacsonyabb minősítés is megállja a helyét. Ezt nagyban meghatározza a bankjegy összhatása.

tartásfok térkép
tartásfok térkép

Nézzünk  most egy gyakorlati példát, hogyan kell használni a térképet és, hogy milyen segítséget nyújt nekünk a felértékelésben.  Egy olyan bankjegyet fogok vizsgálni, ahol a minőségi jellemzők különféle tartásfokokat reprezentálnak, ezért nehéz bekategorizálni egy adott szintre. A lenti táblázat alatt megtalálják a bankjegy képét.

Láthatjuk, hogy a szélein foltok, szakadások, anyaghiányok vannak, miközben a papírtest erős, ropogós, a színek élénkek és viszonylag kevés hajtás található rajta. Ez tehát egy olyan példa, amikor a klasszikus tartásfok besorolás nem könnyen kivitelezhető, és így nehezebb dolgunk van az értékbecslés során.

A tartásfok térkép használata egyszerű. Egy sima táblázaton belül kiszínezzük azokat a területeket, ahol a bankjegyre igaz jellemzőket találjuk. Így egyszerre áttekinthetővé válik a jellemzők összessége és jobban kidomborodik, hogy leginkább melyik fokozat felé kacsint a vizsgált darabunk. A példában szereplő bankjegy kb az F15-ös szintet produkálja átlagosan. Ez nem jelenti azt, hogy F15-ös tartásfokú, hanem csak azt, hogy az árazása ennek a tartásfoknak a mértéke szerint korrekt.

1920 10 ezer korona tartásfok térképe
1920 10000 korona bankjegy

Megjegyzés: A hazai és a nemzetközi minősítésben az XF és az aUNC fokozatok között különbség van. A legfontosabb eltérés, hogy külföldön az aUNC fokozaton megengedett a középső függőleges hajtás, míg nálunk ez nem elfogadott. Az ilyen bankjegyek legfeljebb csak az Extra Fine fokozatba kerülhetnek.