A tartásfok görbe

A tartásfok görbe

Az alábbi képen a Sheldon skála számértékeiből létrehozott, leegyszerűsített diagram látható. Ez a diagram a tartásfok görbe. Az alakja nagyon hasonlít az amortizációs görbéhez ami nem véletlen, hiszen pontosan az érme amortizációját jeleníti meg. A jobb használhatóság miatt csak a 0-60-ig terjedő tartományt ábrázolja. Ennek az oka, hogy a 60-70-ig tartó szakasz már nem alkalmas az arányok szemléltetésére.

Egyes érmék esetében extrém nagy, többszörös árkülönbség lehet. Például egy 67 és egy 66-os szintű, azonos típusú érme között, gyakran előfordul akár 3-szoros eltérés is az ár tekintetében. Ezt a 67 és 66 aránya egy ilyen diagramon nem fejez ki pontosan. Poor és UNC fokozat között viszont a görbe remekül ábrázolja az értékek egymáshoz viszonyított arányát.

A gyakoriság mértéke a tartásfokok szerint

A tartásfok görbe ezen túl még egy fontos információval szolgál számunkra. A tapasztalataim alapján a görbe inverze nem más, mint a tartásfokok gyakoriságának mértéke. Lássunk ezért egy összetett diagramot, ahol a tartásfok görbe és annak inverz képe egyszerre jelenik meg. A használhatóság érdekében annyi változtatást alkalmaztam, hogy a “Good” fokozat alatti részét a diagramnak levágtam. Erre azért volt szükség, mert a vizsgálat szempontjából itt is torz képet kapunk, ha ezeket a fokozatokat is belevesszük.

Tekintve, hogy régi, bevont pénzekről beszélünk, ezeket megszűnésükkor igen nagy mennyiségben megsemmisítik. Ennek ellenére elég sok példány megmarad belőlük, de az arány egészen más, mint amit a görbe formája sugallna. Ezért nem lenne szerencsés a teljes grafikont alkalmazni. Ez alól persze kivételt képeznek az igen alacsony darabszámú ritkaságok, de az egy külön fejezet, amit majd egy másik tanulmányban fogunk elemezni. Az ábrán az látható, hogy egy adott érmetípus összes ismert példányának kb 15%-át teszik ki a magasabb besorolású darabok, miközben az összes érme értékének 75%-át ezek hordozzák. Ez az arány persze nem kőbe vésett szabály. A két görbe egy átlagos, hozzávetőleges arányt jelenít meg, mely típusonként változatos képet mutathat. Ezt a jelenséget 80/20 szabályként, hivatalos nevén Pareto elvként már ismeri a tudomány.